ZAMFIR KORINNA: ÓSZÖVETSÉGI EXEGÉZIS

A könyv mottója a Bölcs 6,22.25 („Hogy mi a bölcsesség és hogyan keletkezett, íme, hirdetem, nem rejtem el előttetek a titkokat, megvizsgálom a teremtés kezdetétől fogva, napvilágra hozom ismeretét, és nem hallgatom el az igazságot. Tanuljatok tehát szavaimból, majd hasznát látjátok!") akár egy rövid könyvismertető is lehetne. Találóan jellemzi a kötet szerkezetének bizonyos vonásait („a teremtés kezdetétől fogva"), illetve a közölt munkának a lényegét („napvilágra hozom ismeretét és nem hallgatom el az igazságot"). A mottó második mondatát mindenki megszívelheti, aki kezébe veszi e könyvet, de tudván, hogy a szerző a BBTE RKT karán az ószövetségi biblikum, illetve az ó- és újszövetségi egzegézis tantárgyakat tanítja, akár egy, különösen a diákokhoz szóló résznek is tekinthetjük.

A könyv elején a szentírás-magyará-zat elveivel és módszereivel ismerkedhetnek meg az olvasók. Figyelemmel kísérhetik az egzegézis (gör.: magyarázat) változásait a különböző korokban, illetve a manapság létező különböző szövegkritikák közti eltéréseket. (Például a történetkritika a Szentírás keletkezésében előtörténetét, kialakulását, áthagyomá-nyozódását, míg a nyelvészettudományi és irodalmi módszerek a szövegek mai állapotát vizsgálják, és azok nyelvészeti és irodalmi elemzésére fektetnek hangsúlyt stb.)

A különböző korok nézőpontjainak, módszereinek tanulmányozása után konkrét szövegelemzések következnek. Ilyen szövegek kerültek a szerző nagyítója alá, mint az őstörténet, teremtéstörténetek, pátriárkatörténetek, Kivonulás könyve, Mózes meghívása, Izajás meghívása, Izajás Messiás-jövendölései, Jeremiás meghívása és panasza, Ezékiel meghívása, Deutero-Izajás - Ebed Jahve énekek, zsoltárok, bölcsességi irodalom, ószövetségi messiásképek.

Mindenik szövegvizsgálatnál található kortörténeti ismertető, a szövegkörnyezetre vonatkozó megjegyzések, műfajmegjelölés, újszövetségi párhuzamok és a kereszténység utáni (át)értelmezés ismertetése.

Ezen elemzett szentírási részek nem csupán azért hasznosak, mert az ószövetségi exegézis „mesterfogásait", fő motívumait szemléltetik, hanem azért is, mert egyiket-másikat párhuzamba állítva választ kaphatunk arra, hogy miért lehet szembetűnő hasonlóság két, különböző korból származó szövegrész között. Miért hasonlíthat Izajás meghívástörténete Ezé-kieléhez, vagy az Ez1-ben található látomás különböző' alakjai miért emlékeztetnek a mezopotámiai istenábrázolásokhoz?

Kolozsvári Egyetemi Kiadó 2008

Dénes Gabriella