Könyv
izzó parázs és fényesség...
Diósi Dávid három könyvéről
Egyszerre látott napvilágot a nyáron ugyannak a szerzőnek három kötete ugyanannál a kiadónál. Miről is van szó? Dr. Diósi Dávid három könyvet jelentetett meg a Kolozsvári Egyetemi Kiadónál (PUC). Közös mindhárom könyv esetében a szerzőn kívül a nyelv is, hiszen mindenik német nyelven íródott. Elsőként tudományos szempontból a legjelentősebbet említeném, amelynek címe: Von seinem Glanz erstrahlen die Wolken (PS 18,13), de az alcím ad igazán eligazítást ebben a kérdésben: Theologische Beiträge, vagyis teológiai tanulmányok. Tehát ha műfajilag meg akarjuk határozni, ez tanulmánykötet. A laikus olvasó az első oldalak olvasása után valószínűleg félretenné a könyvet, hiszen a szerző egy, az eposzokban megszokott kellékkel, in medias res indít, tehát semmi bevezető, a téma pontos megjelölése nélkül. Aki azonban ezen a sokkon szerencsésen túlteszi magát, rájön, hogy nemcsak egy tudós által tudósoknak írt könyvről van szó, hanem egy tudományosan összegzett, igényesen kidolgozott és logikusan összeállított könyvet tart a kezében. A könyv központi témája a kultusz, a kultikus cselekmények lényegi és történeti elemzése, ehhez kapcsolódnak az egyes fejezetek, amelyek egyben külön tanulmányok is. Elsőként a halotti kultusz elemzésével találkozhatunk. Először a választott nép, Izrael halotti kultuszát, rítusát, tisztasági szabályait elemzi, de nem csak ennyire korlátozódik, hanem mélységeiben igyekszik feltárni a témát. Továbblépve, egyben az előbbiekből kiindulva elemzi a keresztények halotti kultuszát. A szerző széles körű tájékozottságáról és alapos forrásismeretéről is megbizonyosodhatunk, végigkövetvén a különböző antik (egyiptomi, görög, római, sőt bronzkori) és modern kori (német, román) kitekintéseit és tényfeltáró kalandozásait. A következő fejezet vizsgálati tárgya a kultikus meztelenség, amely egyben érdekes színfoltja ennek a könyvnek, hiszen ha nem is lehet azt mondani, hogy ezt a témát egyáltalán nem kutatnák, mégis sok, még kiaknázatlan kérdéskör van az összehasonlító kultikus kutatás területén. Érdekes lenne például a kérdés magyar néprajzi vonatkozásait is bevenni az elemzések körébe, mert igaz, hogy külön ezt a területet is kutatták, viszont ilyen összehasonlításban még nem találkoztunk a kérdéskörrel. A sajátos liturgikus ruházat kialakulása és annak mibenléte a harmadik fejezet témája. Itt is a már megszokott módon kalauzol végig a szerző a zsidóktól a rómaiakon át egészen a keresztényekig. Megj egyzem, hogy a korai keresztények ruházatának, ruházkodási szokásainak a megismeréséhez segíthet a korai keresztény író, Tertullianus két, kimondottan ilyen témájú traktátusa: De virginibus velandis, De pallio. Külön kiemelem az ehhez a fejezethez készített képanyag fontos szemléltető voltát (169174. old.). Igaz, e képtárban az előző fejezetekben hivatkozott képanyag is megtalálható. Az utolsó fejezet pedig, mintegy megkoronázva az eddigi okfejtéseket, a liturgikus ünneplés sajátos jellegzetességeiről szól, a liturgiáról mint Isten és ember közötti dialógusról, a participatio actusa kérdéséről, a földi és a mennyei liturgia szoros együttlétéről. Végszóként a könyvről most már bizonyítottan megállapíthatjuk, amire a bevezetőben még csak utaltunk: tudományosan összegző, tartalmilag igényesen kidolgozott és logikus felépítéssel rendelkező könyvvel találja szembe magát az olvasó.
A sorozat második könyve a Theologische Notizen címet viseli, és ahogy azt az alcím is jelzi, a kötet írásai teológiai (nagyobbrészt liturgikus) témájú jegyzetek. Ez a könyv különösen teológushallgatók számára készült, de minden más, a téma iránt érdeklődő is használhatja kézikönyvként. A könyvben felbukkanó nagyobb tematikus egységek: Liturgia és jog, Liturgikus reform XII. Plusz pápa idejében, Egyház és állam a 19. században, Augustinus sacramentum értelmezése, A tisztítótűz. Mindamellett, hogy az olvasó rövid és tömör kompendiumot tart a kezében, fontos megjegyezni azt is, hogy minden fejezet előtt komoly szakirodalmi ajánlást is kap, amely hozzásegíti a továbbolva-sás, -gondolkodás lehetőségéhez.
Ha az első két könyv inkább szakmabeliek számára készült, a harmadik komoly érdeklődésre tarthat igényt minden hívő keresztény részéről. Az adventi gyertya történetéről és annak szimbolikájáról ír ugyanis a szerző. Címe: Der Adventskranz -Seine Geschichte und Symbolik, és szintén német nyelven íródott. Ha az első kettő esetében a német nyelven való közlés elősegíti a nemzetközi tudományos olvasottságot, a harmadiknál mindenképpen ajánlanám a magyar nyelvű változat mihamarabbi kiadását, hiszen témája, tartalma szélesebb körök érdeklődésére tarthat számot, olyanokéra, akik nem olvasnak idegen nyelveken. Ugyanakkor nagy segítség lehet a klérus számára a benne lévő áldások és más, a témához tartozó liturgikus cselekmények leírása.
Összegezve elmondható, hogy mindhárom könyvet komoly írói és tudományos teljesítménnyé teszi a feldolgozott téma, a komoly tudományos háttér és a logikus felépítés. Éppen ezért ajánlom a tisztelt olvasók figyelmébe.
Presa Universitară Clujeană 2008
Pap Levente
