Fogassy Judit SDSH
a FELNŐTTEK KATEKÉZISÉNEK
ALAPELVEI

 

The Basic Principles of the Adult Cathechesis

In many cases adults need cathechesis. This cannot be done with the same methods that are used in children's cathechesis. Andragogy, a term introduced by Alexander Kapp is the field that has developed the specific methods of adult cathechesis. The basic principles of it are presented in the article together with some examples based on the vast pedagogical and cathechetical experience of the author.

 

Katekézisünk során nem csak a gyermeknevelés elveit kell értenünk, mert szolgálatunk nem csak a gyermekekhez szól. A felnőttek a katekézis fő címzettjei,¹ ezért szükséges megismernünk az andragógiát is.

Rövid történelmi áttekintés

Az andragógia görög eredetű szó, jelentése: anere - felnőtt vagy andr - ember, agogus - vezető. A fogalmat Kapp Alexander németországi tanár vezette be 1833-ban, majd hamarosan Hollandia, Jugoszlávia és Franciaország nevelői is foglalkozni kezdtek az andragógia koncepciójával, a tudományág alapelveit viszont még sokáig nem dolgozták ki. 1921-ben Rosenstock nevelési kutató is állította, hogy a felnőtt embert másként kell tanítani, mint a gyermeket, és erre az addig

megfogalmazott gyermeknevelési módszerek nem alkalmasak. Amerikában 1926-tól kezdték a nevelők és a pszichológusok az andragógiát komolyabban tanulmányozni. Az 1950-es években Európában újra előtérbe kerültek az andragógia elvei, módszerei, de a témával foglalkozó tudósok nem értettek egyet minden kérdésben. A kutatók közül kiemelkedik Malcolm Knowles, aki 1973-ban jelentetett meg tanulmányt a felnőtt tanulóról és az andragógiáról. A tudományág azóta is fejlődik. Bár sok területen vannak átfedések a pedagógia és az andragógia között, Knowles világosan rámutatott, hogy az érett felnőtt másként tanul, mint a gyermek. A gyermeknevelésben használt módszerek meglehet, épp ellenkező hatást érhetnek el a felnőtteknél.

Eddigi tapasztalatunk azt mutatja, hogy mind a gyermek, mind a felnőtt nevelése hatékonyabb lesz, ha jobban szem előtt tartjuk az andragógiai elveket.

Összehasonlítási ábra 

	Pedagógia	Andragógia
A résztvevő mint tanuló	Tanártól függő: a tanár a főszereplő, ő határozza meg, hogy mit, mikor, hogyan tanít, és milyen formában méri majd fel, hogy sikerült-e sikeresen elsajátíttatnia a tananyagot.	A függetlenség felé halad. Önirányító: a tanár csupán bátorító, segítő; a mit?, mikor?, hogyan? kérdésekre közösen keresik a választ, és a sikeres fejlődéshez vezető utat közösen dolgozzák ki.
A tanuló élményeinek szerepe	Fontos, de nem központi fontosságú. A gyermek még gyűjti az élményeket, de nem mindig azoknak hisz. Inkább didaktikus nevelési módszerek használatosak.	Az élményeknek központi szerepük van. A felnőtt értelmezni szeretné élményeit, és azokhoz igazítja az újabban érkező információkat. Módszerek: beszélgetés, szerepjáték, problémamegoldás, kiscsoportos tevékenységek stb.
Tanulás iránti készség és nyitottság	A gyermek azt tanulja, amit a társadalmi intézmények határoznak meg és várnak el tőle. A kerettanterv előre meghatározott, standard és nem módosítható.	Azt tanulja az ember, amit szeretne, és nem pusztán azt, amit mások várnak el tőle. Nincs előre meghatározott „kerettanterv", bár a tervezésre itt is szükség van. A résztvevők hozzáállásán és fejlődésén múlik a terv megvalósítása.
Tananyag kezelése	A kerettanterv témák szerint van összeállítva. Az összeállítás az anyag elsajátítására összpontosított. Tanár- és tartalomcentrikus. Kulcsszavak: • rendszer • logikus sorrend • átadási eszközök Alárendelt. A gyermekek tanítására helyezi a hangsúlyt.	A tanulandó „anyag" élményekhez kapcsolódik. A témák helyett a hozzájuk kapcsolódó élmények a fontosabbak. A tanulást folyamatként kezeli - kiindulási pontként a tartalmat jelöli meg. A tanuló felnőtt.

Az andragógiai folyamatot befolyásoló tényezők

Feszültség - félelem

Ilyen állapotban gyengül a befogadóképesség. Külső oka lehet a túl nagy elvárás, amit az illető nem képes teljesíteni. Belső ok lehet például az izgalom, a félénk magatartás.

Mi segíthet?

Ha megbeszéljük az elvárásokat, mit tud teljesíteni és mit nem; ha pozitív értékeléssel gyakran megerősítjük fejlődésében; ha csökkentjük a „megbukás" lehetőségeit vagy azokat a tényezőket, amelyek zavarba hozhatják a csoport előtt.

Figyelem

Az új információ vagy gondolat sok szűrőn megy keresztül. Bár ez a gyermekek esetében is igaz, a felnőtteknél hangsúlyozottabban van jelen. Nekik sok időre van szükségük, amíg valamit teljes szívből be- vagy el tudnak fogadni.

Mi segíthet?

• Az idő. A felnőttnek meg kell figyelnie, mi történik a szívében az új gondolat hatására. Ezt neki kell feldolgoznia.

• Kérdések. Segít, ha mi nem csupán ismételjük a témát, hanem megkérdezzük, hogy ő mit gondol róla, ő miként látja az új helyzetet.

• Támogatás. Ha folyamatosan támogatjuk őt az új gondolat feldolgozása közben, nagyobb a valószínűsége, hogy be tudja fogadni azt.

Kreativitás

A felnőtt gyakran szenved fásultságtól. Néha beszűkül a problémafeldolgozási és -megoldási készsége. A fejlődése viszont új gondolkodást és frissebb módszerek kialakítását igényli. Ha nem kap segítséget, csak a régivel próbálkozik.

Mi segíthet?

• Az új megoldást kívánó helyzet egyértelmű bemutatása és a megoldandó probléma megvilágítása.

• A mutatkozó lehetőségek, ötletek felsorolása.

• Az érintett tényezők felsorolása.

• Utolsó lépésként megvizsgálni, mit tudna elfogadni az illető, mitől és miért zárkózik el.

Motiváció

Ez a tényező lényegesen befolyásolja a tanulási és a befogadóképességet. A gyermekben lehet serkenteni a motivációt, a felnőtt esetében ez nehezebb. A gyermekben a jutalom és a dicséret igénye nagy motiváló erő - ezzel szemben a felnőtt már nem látja világosan, „mit nyerhet", ha fejlődési folyamatban (tanulás, edzés, képzés stb.) vesz részt. Problémái és megszokott világnézete gyakran akadályozza a fejlődését és csökkenti motivációját.

Mi segíthet?

• Ha világosan láthatja, miben lesz jobb az élete, helyzete a képzés által.

Az andragógia alapelvei

A felnőttekkel való foglalkozások nem mindig hozzák az általunk várt eredményeket. Ennek sok oka lehet. Ha nem ismerjük a felnőttek nevelésének alapelveit, akkor saját megközelítésünk okozhatja az akadályt. Ahelyett, hogy segítettünk volna, nagyobb távolságot teremtettünk magunk és a felnőtt között. Fontos hát megvizsgálni, milyen elveket kell szem előtt tartanunk a felnőttekkel való foglalkozásaink során.

1. A felnőtt képes saját életét irányítani. Ő tudja leginkább, mire van szüksége, és mi a fölösleges számára. Az ilyesmit szívesebben és könnyebben tanulja. Ha a vezető nem veszi ezt figyelembe, abba a hibába eshet, hogy „gyerekes" módon kezeli a felnőttet és nem támogatja fejlődését. Gyakran van szüksége a felnőttnek arra, hogy megerősödjön a „képes vagyok" tudatban.

2. Saját tapasztalatai bármilyen tanult anyagnál értékesebbek számára. Minden új felfedezést azokhoz hasonlít. Nehezen fogadja el az ő tapasztalataitól eltérő dolgokat, de ha úgy adjuk át az új gondolatokat, hogy azok saját tapasztalataira épülnek, könnyebben fog új irányba fejlődni.

3. A felnőtt általában elvárja, hogy a tanulandó anyag azonnal vagy közvetlenül alkalmazható legyen. Ha nem az, kevésbé érdekli őt. Ez idősebb korban, amikor már nem sürgetők az életkori feladatok, újra változhat.

4. Minden felnőtt képes tanulni. Ha azt mondja, hogy már nem tud újat megtanulni vagy befogadni, az általában azt jelenti, hogy nem könnyen tér el attól, amit már tud, vagy amiről már meg van győződve. Ez abban az esetben káros, ha az egyén valamilyen vezetői pozíciót foglal el, vagy mások neveléséért felelős. Itt nem a vitatkozás, hanem a kérdezés és a megosztás segít. Erőszakkal semmiről sem lehet meggyőzni a felnőttet.

5. Elvárja, hogy becsüljék őt mint felnőttet, és tartsák tiszteletben az ő tekintélyét. Már régen nem gyerek! Más viszonyokat szokott meg; a kioktatást nem viseli el, és nem becsüli azt, aki kioktatja. Inkább partnerként szeretne együttműködni más fel-n őttekkel, még a vezetővel is.

6. A felnőtt saját céljait szeretné megvalósítani és nem valaki másét. Azt tanulja vagy fogadja el, ami érdekli őt, és többnyire csak arra tud figyelni. Arra már nem akar időt szánni, ami nem érinti őt, illetve kiesik az érdeklődési köréből, bármennyire is érdekes a téma. Gyakran olyan programokat kínálunk a felnőtteknek, amikre nem jönnek el. Úgy tűnik, hogy nem érdekli őket semmi. Az igazság az, hogy a legtöbbször nem figyeltünk arra, mivel küszködik a felnőtt, vagy valójában mire van szüksége.

Az említett elveket feltétlenül tiszteletben kell tartani a foglalkozások során, ha a felnőttel „felnőtt módon" akarunk bánni.

Nagy kár lenne, ha ezek elhanyagolása vagy figyelmen kívül hagyása miatt nem kapcsolódnának be azok a felnőttek, akiknek különösen nagy szükségük van a hitben való fejlődésre.

Módszertani alapelvek

Alapvető cél a felnőtt keresztény identitás kialakítása és megerősítése - a feltámadott Krisztus bemutatása által.

A felnőtt katekézis magja a feltámadás eseményeinek értelmezése.

Saját tapasztalataira építve megtanítjuk a kereszt, áldozat, szenvedés, halál, elmúlás stb. fogalmak helyes értelmezésére, melyek által tulajdonképpen az Istennel való találkozását segítjük.

Mivel minden felnőtt értékes tagja a társadalomnak, megvilágítjuk előtte, miként tekintett Krisztus az emberre, a társadalomra. Ily módon rájön, hogyan befolyásolhatja annak fejlődését, és belátja, hogy bizonyos fokig felelős annak hanyatlásáért.

A csoportfoglalkozások az egyház hívő közösségén belül történnek. Itt két dimenziót kell szem előtt tartani: közösségen belül és az egyházon belül.

A keresztény hitet úgy kell bemutatnunk, mint egy tiszteletreméltó és jelentős javaslatot, lehetőséget az ember számára. (A személyes hit erre a bemutatásra adott személyes válasz, amelyet csak szabadon lehet megfogalmazni.)

A katekézis által a kereső embernek meg kell értenie a keresztény hit lényegét, hiszen az az emberi lét elidegeníthetetlen és döntő problémáiról beszél.

A katekézisnek segítenie kell a keresztény lét megvalósulását és megszilárdulását az adott kultúrában.

A katekézis fel kell készítse az új keresztényeket a hiteles életre; olyan emberként kell éljenek, akit nem tud megzavarni egy adott kultúra esetlegessége vagy hiányossága.

A katekézisben részesülő keresztényeket az evangélium szabadító jelenlétében való életre kell vezetni.

Megújított egyházkép bemutatása szükséges: az intézmény helyett a közösségjelleget hangsúlyozzuk:

intézmény	közösség
statikus	dinamikus
önmagában	világgal való kapcsolatában
klerikális	közösségi szemlélet
szentségek	evangelizáció
izolált	integrált

A felnőtt katekézis témái

Kiindulási pontok

A felnőtt katekézis célja a keresztény identitás kialakítása és megerősítése. Ne felejtsük, az identitás mindig a hivatásra irányul, azt erősíti meg!

Tanulása során a felnőtt saját szükségleteiből indul ki. Elsősorban a „Ki vagyok én?" kérdésre keresi a választ. (Mit mondanak rólam mások? Mit birtoklok? Mit tudok megtenni?)

A felnőttek katekézise során a beavatási és újrabeavatási folyamat elemeit, fázisait tartjuk szem előtt.

Érett hit, keresztény meggyőződés kialakítására törekszünk, nem tévesztve szem elől, hogy a keresztény ember megtért, de folytonosan kereső lény marad.

Isten szavát bölcsen hallgató és elfogadó magatartás kialakítására törekszünk. Olyan felelősségteljes felnőtteket kívánunk nevelni, akik képesek közösségben élni, akik saját személyiségüket Krisztusba integrálják, akiket a keresztény remény irányít.

Szem előtt tartjuk, hogy neveltjeinknek vannak már Bibliával, egyházzal, kultúrával kapcsolatos tapasztalataik.

Tárgyalandó témák

• Identitás kérdése - ki vagyok én valójában? (Példák: evangélium érték, hivatás, jó szülőnek lenni stb.)

• A hit és az élet kapcsolata - az élet keresztény szemlélete. (Példák: az átélt események értelmezése, hitvallás: mit hiszek? - miről tanúskodnak cselekedeteim?; a szabadság emberi és keresztény értelmezése; a béke emberi és keresztény értelmezése stb.)

• A názáreti Jézus személyének megismerése (Példák: Krisztus követése; megtérés; megosztás; üdvözítő műve, élete stb.)

• Hogyan fejezik ki az egyház szertartásai az egyéni hitet? - ünneplés

• Mit jelent közösségben lenni másokkal? Milyen fokon valósítható ez meg?

• Megtérés - megújulás, ennek örömei, fájdalmai

• Bibliai témák - a Biblia aktualizáló olvasása, a boldogmondások tanítása

• Csend - imádság - elmélyülés

• Szentségi élet kialakítása

• Saját életterv kialakítása

• A felnőtt értékeire való rámutatás - „Fontos vagy!"

• Etikai kérdések

• Mit jelent kapcsolatot éltetni?

Tényezők, melyek a felnőttet visszatartják a tanulástól

A felnőtt nem szívesen vesz részt olyan képzésekben, melyeknek nem látja célját, vagy ha a cél túlságosan távoli, általános vagy irreális, elérhetetlen számára. Nem kedveli azt a tanulást, melynek eredményességéről nem kap kellő időben megfelelő visszajelzést. Megriad a képzésben való részvételtől, ha azt tapasztalja, hogy nem kezelik felnőttként, hanem - ami nem ritkaság - tanuló mivoltára hivatkozva (vagy minden hivatkozás nélkül) gyerekszámba veszik. Ugyancsak visszariad és gyakran „lemorzsolódik" a felnőtt tanuló, ha az előírt tanulmányi rend nem veszi figyelembe életkörülményeit, mindenekelőtt azt a tényt, hogy családi viszonyai, munkája megszabják számára a tanulóidőt. A felnőttek egy részét szintén elriasztja az intézményes tanulástól a nem kielégítő vagy a fenyegető (például teljesítménykényszertől áthatott, esélyegyenlőtlenséget mutató) csoportlégkör.

Javaslatok a csoportfoglalkozásokhoz

Az „5 pont szemléltető módszer" alkalmazható, hiszen használata nem korhoz kötött. A fórumok alkalmával biztosított legyen a felnőtt tagok megszólalása is. Jó segítséget nyújtanak a kiscsoportos beszélgetések. Ilyenkor nem szükségszerű a feltétel nélküli egyetértés, az viszont igen, hogy tiszteletben tartsuk egymás tapasztalatát, véleményét. Lehetnek kiselőadások, melyekre a közösség más-más tagjai készülnek témákkal, bemutatókkal. (Nyomon követni, hogy a bemutatások kizárólag az egyház tanítását tükrözzék!)

Kiscsoportnak is adhatunk témafeldolgozást. Nem fontos, hogy a csoportok azonos feladatot kapjanak: sőt, minél színesebb és változóbb a feladat, annál biztosabb a megértés. Vitafórumok is szóba jöhetnek, melyre előzőleg a tagoknak készülniük kell.

Mindent összefoglalva: nagyon fontos, hogy a felnőtt ne pasz-szívan üljön, hanem aktív résztvevője legyen minden foglalkozásnak. Írásomban talán sikerült megvilágítani a felnőtt katekézis jelentőségét és fontosságát s azt, hogy a felnőtt korosztály hatékony katekéziséhez szükségszerű az andragógia alapelveinek ismerete. Mindezzel együtt sajnálatosnak mondható, hogy a katekétaképzés során elsődlegesen még mindig a gyermekek és a fiatalok szolgálatára készítjük leendő nevelőinket.

Jegyzet

1 A felnőttek katekézisét több helyen is szorgalmazza a Katekézis Általános Direktóriuma (KÁD). „Ebben az evangelizációra éhes új helyzetben a missziós igehirdetésnek és főként a fiatalok és felnőttek katekézisének feltétlen elsőbbsége van" - fogalmaz az elején (KÁD 26.), majd az életkoronkénti katekézissel foglalkozó második fejezetben külön részt is szentel a kérdés részletes tárgyalásának (KÁD 171-176.).